| 'FESTMÉNYEIM ELŐTT Állok a ké.peim előtt a ké.peim előtt amiket én szültem nagy erőfeszítéssel de veríték nélkül egy jó napom jó óráján a világosságban a csendben oly távol mindentől hogy megkülönböztethetetlen voltam a való világtól. Ugyanaz a vágy gyötört mint a szüzeket ugyanaz a mozdulatlanság súlyosodott bennem mint a kövekben s mégis a távolság vonzása rö.pített egy szín egy forma egy vonal felé melyek az én halhatatlanságomat rejtik magukban.' //Kassák Lajos/ |